A mgia
Mgia. Ert s misztikumot sugrz sz, melyrl a legtbb embernek a ritulis mgia bonyolult szertartsai, s kpenyes varzslk jutnak az ember eszbe. Igen, ezek beletartoznak a mgia jelentskrbe. Szepesi Mria szimpln „erknt” definilja, mg Aleister Crowley ezt mondja: „A mgia az a tudomny, vagy mvszet, amelynek segtsgvel csupn az akaratunkkal vltozst idznk el”. Mindknt megfogalmazs helytll, de persze kptelen lefedni az egsz tmt. Ha mg ragozni akarjuk, akkor azt is mondhatjuk, hogy a mgia az emberben lakoz teremt energia felhasznlsa egy cl elrsben, s kzben nem hasznlunk tlagos eszkzket (pldul egy poharat ha felemelnk a keznkkel az nem mgia, de ha az akaratunkkal, akkor mr igen).
Lssuk ht mit r a mgirl az rtelmez kzisztr, milyen hibkat ejtettek a szerzk: "...termszetfltti erkben val kezdetleges vallsi hiedelem ill. a termszeti jelensgek befolysolsra vgzett babons mvelet." Az elbbi olyan formban igaz, hogy az skorban gyakori volt, hogy a szimptia elvn alapul kezdetleges mgiaformval nveltk a vadszat sikert. Utbbi meghatrozs pedig tl szk, mivel ltezik babonatikus mgia is, de ez csak egyetlen darabkja ennek a birodalomnak.
rdemes tisztzni egy flrertst, miszerint nem ltezik a kztudatban l fekete s fehr mgia. A mgia univerzlis s csak egy eszkz, a felhasznltl fgg, hogy mire hasznlja (pldul egy kalapcs se fekete, vagy fehr attl fggen, hogy megtk vele valakit, vagy felhasznlom a hzptsben). Vagyis NEM a mgia fehr vagy fekete nincs „j” vagy „rossz” varzslat, csupn rt vagy segt szndkkal felhasznlt varzslat. Azonban ltezik a mgia sznek szerinti felosztsa, amit egy itteni cikk az oldalon tmren ssze is foglal.
Hogyha ily hatalmas ez a terlet, akkor hogyan igazodjunk el? Mint msutt, itt is nagyon sok csoportosts ltezik, hiszen az ember mindig klnbsget akar tenni a dolgok kztt, mellyel a knnyebb tlthatsgot szolglja.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Foldal
