A m�gia

M�gia. Er�t �s misztikumot sug�rz� sz�, melyr�l a legt�bb embernek a ritu�lis m�gia bonyolult szertart�sai, s k�penyes var�zsl�k jutnak az ember esz�be. Igen, ezek beletartoznak a m�gia jelent�sk�r�be. Szepesi M�ria szimpl�n „er�k�nt” defini�lja, m�g Aleister Crowley ezt mondja: „A m�gia az a tudom�ny, vagy m�v�szet, amelynek seg�ts�g�vel csup�n az akaratunkkal v�ltoz�st id�z�nk el�”. Mindk�nt megfogalmaz�s helyt�ll�, de persze k�ptelen lefedni az eg�sz t�m�t. Ha m�g ragozni akarjuk, akkor azt is mondhatjuk, hogy a m�gia az emberben lakoz� teremt� energia felhaszn�l�sa egy c�l el�r�s�ben, s k�zben nem haszn�lunk �tlagos eszk�z�ket (p�ld�ul egy poharat ha felemel�nk a kez�nkkel az nem m�gia, de ha az akaratunkkal, akkor m�r igen).

L�ssuk h�t mit �r a m�gi�r�l az �rtelmez� k�zisz�t�r, milyen hib�kat ejtettek a szerz�k: "...term�szetf�l�tti er�kben val� kezdetleges vall�si hiedelem ill. a term�szeti jelens�gek befoly�sol�s�ra v�gzett babon�s m�velet." Az el�bbi olyan form�ban igaz, hogy az �skorban gyakori volt, hogy a szimp�tia elv�n alapul� kezdetleges m�giaform�val n�velt�k a vad�szat siker�t. Ut�bbi meghat�roz�s pedig t�l sz�k, mivel l�tezik babonatikus m�gia is, de ez csak egyetlen darabk�ja ennek a birodalomnak.

�rdemes tiszt�zni egy f�lre�rt�st, miszerint nem l�tezik a k�ztudatban �l� fekete �s feh�r m�gia. A m�gia univerz�lis �s csak egy eszk�z, a felhaszn�l�t�l f�gg, hogy mire haszn�lja (p�ld�ul egy kalap�cs se fekete, vagy feh�r att�l f�gg�en, hogy meg�t�k vele valakit, vagy felhaszn�lom a h�z�p�t�sben). Vagyis NEM a m�gia feh�r vagy fekete nincs „j�” vagy „rossz” var�zslat, csup�n �rt� vagy seg�t� sz�nd�kkal felhaszn�lt var�zslat. Azonban l�tezik a m�gia sz�nek szerinti feloszt�sa, amit egy itteni cikk az oldalon t�m�ren �ssze is foglal.

Hogyha ily hatalmas ez a ter�let, akkor hogyan igazodjunk el? Mint m�sutt, itt is nagyon sok csoportos�t�s l�tezik, hiszen az ember mindig k�l�nbs�get akar tenni a dolgok k�z�tt, mellyel a k�nnyebb �tl�that�s�got szolg�lja.